Keress okos szakembereket

Energiamérleg-számítás

Mi is pontosan az energiamérleg és hogyan számolhatjuk ki? Az energiamérleg az energiatakarékosság általánosan érvényes elvének matematikai értelmezése. Az energiamérleg a következő összefüggéssel is megfogalmazható: a rendszerbe szállított energia és hő összege a háztartásban = a rendszerből leadott energia és munka + energiafelhalmozás összege.

Bonyolult megfogalmazás? Elmagyarázzuk egyszerűbben.

Ha ma házat akarunk építeni, akkor nem nélkülözhetjük a projekt energetikai értékelését, amelyet szakember készít, pecséttel. Energetikai értékelés nélkül még építési engedélyt sem kérhetünk. Emellett energetikai értékelés nélkül nem tudtuk volna jóváhagyni az épületet.

Ha nem építkezik, de már épült családi háza, és szeretné tudni, milyen hőveszteségei vannak az épületnek, vagy mi történhet az energiamérleg szempontjából, ezért nyílászárók cseréje, homlokzat vagy födémek szigetelése. Az Ön számára az alábbi energiamérleg-számítás kerül meghatározásra.

Számos számítás létezik a ház hőveszteségének számszerűsítésére. Egy viszonylag egyszerű képletet mutatunk be, amely nem veszi figyelembe az épület hőveszteségét befolyásoló összes tényezőt. (Az épület hőveszteségeit az alábbi sorokban soroljuk fel és magyarázzuk).

Egyszerűen fogalmazva, a hőveszteség kiszámítható például a következőképpen:

D = G x V x ΔT

Magyarázatok:
D = az objektum teljes vesztesége wattban
G = a ház hőszigetelési együtthatója W / m³K °C-ban kifejezve
V = az épület lakóterülete m³-ben
Δ (delta) T = különbség a házon belüli hőmérséklet és az adott helyen szokásos minimális külső hőmérséklet között. Például: +25 °C / -14 °C = 39.

Mivel a hőveszteségek egyszerűsített számításáról beszélünk, a G együtthatót a konstrukció típusa szerint, ill. szigetelés (G en W/m³K. ° C), ill. az építési időszaktól függően az építkezés becslése szerint. Tehát behelyettesítjük G értékét a képletbe a következő jelzés szerint:

• régi ház szigetelés nélkül: G = 2
• régi ház kiegészítő részben szigetelt: G = 1,5
• 1990 után épült ház: G = 1,1
• 2005 után épült ház: G = 0,8
• 2010-2015-ben épült ház: G = 0,6
• 2015 után épült ház: G = 0,4

A ház energiamérlege és hőveszteségek és -nyereségek

Manapság nem jelent problémát annak meghatározása, hogy mennyi hő szükséges egy ház fűtéséhez, vagy egy háztartásban a víz melegítéséhez. Az alacsony energiafelhasználású és passzív családi házak hőigényének meghatározására van egy számítás, amely alapján pontosan meg tudjuk határozni a hőveszteségek és -nyereségek meghatározását.

A ház energiamérlege olyan paraméterek és tényezők összesítése, amelyek befolyásolják a ház és a hőforrás működtetéséhez szükséges energiafogyasztást és energiamennyiséget. Az energiamérleg a következőkből áll:

• az energiamérlegből,
• az épület hőveszteségéből,
• a rendszer hőbevitelétől,
• kapcsolati értékekből,
• az üzemanyag-fogyasztástól. 

Energiaegyensúly

Ez alapján számszerűsíthetjük a bejövő és kimenő energia mennyiségét. Az energiamérleg a következőkre vonatkozik:

• hőveszteség a beltéri környezetről a kültérre való átállás és a szellőzés következtében,
• hőveszteség és hőnövekedés az átjáráson és a szellőzésen keresztül a szomszédos zónákhoz képest,
• felhasználható belső hőnyereség, azaz a belső hőforrásokból felhasznált hőmennyiség,
• hasznosított naphőnyereség,
• a fűtési rendszer hőveszteségei a hőtermelés és -elosztás, az égéstermék-elszívás és -szabályozás során,
• a fűtési rendszer energiaellátása.

Az épület teljes hővesztesége az épület fajlagos hőveszteségétől és attól az időtartamtól függ, amely alatt ez a veszteség bekövetkezik. A szakaszos fűtés az átlagos belső hőmérséklet csökkenésével csökkenti a hőveszteséget.

A teljes hőnyereség viszont belső hőnyereségből és naphőnyereségből tevődik össze. A belső nyereség magában foglalja a fűtésből származó hőt. Nem tartoznak azonban bele a felhasználók által termelt hő, a készülékek és a világítás által termelt hő, illetve a melegvíz-elosztó és csatornarendszerekből származó hőnyereség.

A szoláris hőnyereség az otthonába jutó napfény eredménye. A házfelület tájolása, az állandó árnyékolás, a napsugárzás áteresztő képessége vagy a felmelegedett felületek elnyelése is szerepet játszik itt. A naphőnyereségnél figyelembe veendő fűtött felületek az üvegezés, a napfénynek kitett belső falak és padlók, valamint az átlátszó burkolatok vagy átlátszó szigetelés mögötti falak. Ne féljen beruházni olyan nagy ablakokba, amelyek esetleg nem is nyithatók. Nemcsak fényesebbé teszik és vizuálisan megnagyobbítják házát, hanem a napsugarakból nyert hőnek köszönhetően a nap hőnyeresége sokkal nagyobb lesz.

Fűtéshez és melegvízhez szükséges energia

Az energiamérleg alapján megtudhatjuk a hőmérleget is, aminek köszönhetően kiszámolhatjuk, hogy mennyi hőre van szükségünk házunk fűtéséhez. A fűtési rendszerek hatásfoka és hővesztesége a hőáramokon alapul, és a fűtés energiaigényének meghatározására szolgál. A fűtési rendszerekhez általában segédberendezésekre van szükség (szivattyúk, ventilátorok, vezérlőberendezések stb.), amelyek többnyire áramot fogyasztanak. Ennek az energiának egy részét fűtésre is használják. Ezek a tartozékok a fűtési rendszer típusától függenek, és nem veszik figyelembe a számítás során. Ezeket azonban figyelembe kell venni a teljes energiamérleg meghatározásakor.

A fűtési rendszer hőveszteségébe bele kell számítani a melegvíz rendszer hőveszteségét is. Az épület melegvíz-ellátó rendszeréből származó hőnyeresége általában akkora, mint a hidegvíz vagy szennyvízellátás hővesztesége, ezért az épület hőmérlegében figyelmen kívül hagyható. Ha figyelembe vesszük a hőveszteséget és a hőnövekedést, akkor mindkettőt figyelembe kell venni.

Jó, hogy jelenleg egyre jobban érdeklődünk az energiahatékony házak iránt, masszívan szigeteljük és ezzel kiküszöböljük a hőveszteségeket. Nem szabad azonban szabad szemmel szigetelni. (A hőszigetelésről bővebben a Szigetelés és hőszigetelés rovat cikkeiben olvashat). Az energiamérleg számításánál nagy szerepet játszik még egy fontos dolog, hogy milyen módon történik a ház fűtése (bővebben a fűtés, fűtési munkák részben olvashat).

Miért kell alacsony hőveszteséggel rendelkező házakat építenünk?

Ez egyszerű. Az alacsony hőveszteséggel rendelkező házak hőenergia-igénye (tüzelőanyag) alacsony. Köztudott, hogy a világ fosszilis tüzelőanyag-tartalékai kimerülőben vannak, ezért arra kell számítanunk, hogy fokozatosan áttérünk a passzív és nulla otthonok építésére. (magyarázat alább). Országok szempontjából ez felelősség - az egyes építtetők szempontjából egyre energiahatékonyabb lakások, ezáltal a lakhatási költségek csökkentése is. Ha új épületet tervez, vagy meg akarja tudni épített háza hőveszteségét, keresse fel a Wilio segítségével az Önhöz közeli szakértőket, ne habozzon feltenni nekik minden érdeklõdõ kérdést, és várakozás közben kiszámolja háza energiamérlegét.

A házak fűtési energiafogyasztás szerinti kategorizálása:
KATEGÓRIA                                      FOGYASZTÁS
Zéro ház                     0-5 kWh/m2 évente
Energetikai passzívház             5-15 kWh/m2 évente
Alacsony energiafelhasználású ház 15-50 kWh/m2 évente
Energiahatékony ház             50-70 kWh/m2 évente
Standard ház                 70-100 kWh/m2 évente
Energiaigényes ház             100 kWh/m2 évente és több

Összegzés

Ha ezt az egyre gyakrabban vitatott témát laikus szavakkal foglalnánk össze, akkor azt mondanánk, hogy minél távolabb helyezkedik el otthonunk az energiaforrásoktól, annál nagyobb az energiaigény. Az emberek ősidők óta azt használták, amit a természet adott nekik – és így minden erőforrását. Nincs ez másként az energiákkal sem. Nézzük csak egyszerűen példákkal – vagy energiaigényes módon (kémiailag) állíthatunk elő oxigént, vagy egyszerűen növényeket, fákat ültethetünk a természetbe. Az eredmény ugyanaz.

Ha energia-fenntartható, környezet- és pénztárcánkbarát életmódot akarunk élni, akkor energia-fenntartható épületeket kell építenünk, amelyeknek szorosan kapcsolódniuk kell a környezetünkhöz. Kis szolgálatot tesz a világnak és önmagának, ha napelemeket használ, a konyhai hulladékot komposztban hasznosítja, otthoni szürke vizet használ a kert öntözésére, vagy felfogja az esővizet. Rajtunk múlik, hogy hány hasznos ciklust tudunk beépíteni a háztartási energiaciklusunkba.