Keress okos szakembereket

Földtani jelentés

A geológiai kutatások vagy a kutatások kiértékelésének kérdése a vonatkozó geológiai jelentés elkészítésében valósul meg, amely felhasználható a befektető igényeihez, hogy meghatározzák az alapítványok kezdeti dokumentumait és feltételeit, a közlekedés és az építőmérnöki munkákat, információkat szerezzenek a földkéreg összetételéről és azok változásainak szabályairól.

A geológiai beavatkozások közül a feltárás és kutatás közötti különbésg nagyjából a következő: a kutatás a földkéreg összetételének és változásainak módjának meghatározására szolgál, akár egész Magyarországon, akár regionális szinten, tematikus jelentések vagy jelentések, vagy térképek készítésével.

A kutatással szemben a geológiai felmérés az ásványi lelőhelyek és a kijelölt készletek mennyiségének azonosítására vagy megerősítésére szolgál. Ez magában foglalja a felszín alatti vizek hidrogeológiai feltárását, beleértve a termálvizeket is mennyiségük, összetételük és perspektívájuk szempontjából. De a mérnöki geológiai kutatások a tervezés és a kivitelezés szempontjából is fontosak, nemcsak az építkezés megtervezése, hanem az emberi tevékenységet zavaró terület veszélyeztetett stabilitásának beavatkozása céljából is. Nem kevésbé fontos és érdekes tevékenység a földalatti tározók (pl. gáz, olaj stb.) építésének, a geotermikus energia felhasználásának, a radioaktív vagy más hulladéktárolóknak, a barlangokhoz való hozzáférésnek, az elhagyott bányászati munkák biztosításának és ártalmatlanításának ellenőrzése.

A gyakorlatban a következő módszerek egyikét vagy azok kombinációját használják leggyakrabban a geológiai jelentések elkészítéséhez:

• kutak vizsgálása és fúrási munkák végrehajtása,
• mérőeszközökből, megfigyelőállomásokból vagy megfigyelőeszközökből származó információs adatok vizsgálata, működtetése vagy felhasználása,
• laboratóriumi és geokémiai munka,
• geológiai térképek kidolgozása,
• geológiai jelentések készítése.

A geológiai szakemberek szolgáltatásainak gyakorlati alkalmazásáról mindig célszerű előzetesen konzultálni. A befektető igényeinek megfelelően ez előkészítő munkának, meg kell előznie a projektmegoldás módjáról szóló döntést: függetlenül attól, hogy egy lakóház jövőbeni építésére készül, vagy valamely egyéb infrastruktúra kiépítésére (út, autópálya, híd, alagút, vezetékek fektetése, …), vagy akár a térségben történő beavatkozásokra, amelyeknek fel kellene számolniuk például a földcsuszamlásokat, az áradásokat és egyéb a kedvezőtlen természeti hatásokat az érdekelt helyeken. Bármely munkavégzés előtt meg kell ismerkedni a meglévő geológiai adatokkal. Ez magában foglalja például fúrások vagy kutak építését, amelyek esetében többek között meghatározzák a földkéreg stabilitását az adott településen. A geológiai felmérés hiánya végzetes következményekkel járhat a megvalósított építkezésekre és a terület vagy a környezet védelmét szolgáló intézkedésekre.

A mérnöki-geológiai felmérés elvégzésének módszerei a projektdokumentáció mértékére gyakorolt ​​hatás szerint feloszthatók:

• orientációs felmérés, amely alapként a beruházót az építkezés műszaki megoldásaira irányíthatja, egy bizonyos építménytípus használatának lehetőségeinek és alkalmasságának értékelése szempontjából,
• részletes felmérés, amely már lehetővé teszi a dokumentumok feldolgozását, javaslattal az épület optimális alapozására. Fontos azonban nyomon követni az előző felmérés eredményeit, amelyeket mintavétel (a kőzetekből és vízből) egészít ki, továbbá laboratóriumi elemzések, amelyeket helyszíni vizsgálatok és további mérések támogatnak.
• kiegészítő felmérés, amelynek fő feladata a korábbi felmérésekből adódó esetleges problémák és következetlenségek megoldása, illetve a projekt megoldások támogatása akár a projekt kidolgozásának szakaszában, akár az építkezés szakaszában; valamint ezen a területen az esetleges olyan beavatkozás szükségessége, amely elősegítené az optimális tervezési megoldások fejlesztését.

Az építési megoldások geológiai felmérésébe beavatkozó műszaki megoldások egyértelműsége miatt megemlíthetjük a leendő építkezés mérnöki-geológiai felmérésének néhány alapvető feladatát. Ezek a megoldások és igények fontos hatással vannak a javasolt eljárásokra, és a következő alapvető pontokban foglalhatók össze:

• a geomorfológiai összefüggések alapos értékelése és a jövőbeli tevékenységek becslése,
• a talaj összetételének részletes felmérése, beleértve a szükséges kémiai elemzéseket,
• a talaj teherbírásának és összenyomhatóságának meghatározása laboratóriumi fizikai mérések segítségével is,
• a talajvíznek, az épület alapozási rendszerére gyakorolt ​​hatásának elemzése,
• a földmunkák módszerének meghatározása a technológiai folyamatok vonatkozásában, illetve a talajok hajlékonysági osztályának meghatározása is, ami végső soron döntő fontosságú a megvalósítás módja és ezáltal a beruházás ezen részének építési költségei szempontjából,
• az alapozás módja bonyolult geológiai körülmények között,
• nem utolsó sorban a talaj állapotának értékelése további mérnöki-geológiai felhasználása szempontjából.

A geomorfológiai viszonyok alapvetően befolyásolhatják a területen tervezett tevékenységeket. Ezek elsősorban a terep alakja és felületi viszonyai, felaprózottsága, lejtői és emelkedői, valamint a helyszín további adottságai lehetnek. A terület alakja és felülete befolyásolhatja a helyszín felhasználhatóságának megítélését a tervezett építkezéshez, ezért a terület felszínének és alakjának elemzését a felmérési munka elején végzik.

Magyarországra jellemző, hogy területén a következő földrajzi alakzatok (domborzati tényezők) fordulnak elő:

• síkságok,
• kiemelkedések (domborulatok, a földkéreg kimagasló tényezői),
• völgyek, a hegygerincekkel szemben,
• különféle lejtőalakok, például deluviális (lejtős alumínium-kő lerakódások), szolifunkcionális (alumínium-homokos talajok), törés, csúszó, eolit ​​(löszborítás).

Még mindig helyénvaló lenne megállni az alapozó talaj összetételének felmérésének geológiai módszerének elemzésében.

Ha az alap kötési számítási modelljét javasoljuk, meg kell ismerni az alapozó talaj egyes rétegeit, és azok tulajdonságait is. Fontos, hogy tudjuk, hogyan készítsük el a vizsgált altalaj mérnöki-geológiai profilját, és ennek alapján akár olyan számítási modellt is létrehozhatunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy variáljunk az optimális megoldás megtalálásában. A geológiai profil meghatározásához elsősorban a következő terepi munkák használhatóak:

• fúrt szondák,
• egyéb szondák
• gépi vagy kézzel ásott szondák és alapozó kötések,
• különféle kutatási alagutak és aknák, a kérdéses területen

A terepi munkák kiválasztásának és felhasználásának módszere összefügg a geomorfológiai munkák többé-kevésbé bonyolult rendszerével bizonyos esetekben. Bizonyos építészeti és tájépítészeti esetekben, a bonyolult igények is megnehezíthetik a munkát.

A pontosság, azaz a geológiai munkák minőségének meghatározásához szükséges gyakorlati feltételek mellett figyelembe kell venni a következőket:

• a felmérési szondák telepítésének sűrűsége, amely függ például a tervezett objektum méretétől, valamint a jövőbeli építkezés földtani viszonyainak összetettségétől,
• a kutak számát és elhelyezkedését úgy kell megtervezni, hogy a geológiai viszonyok jellemzői a lehető legpontosabban ábrázolhatók legyenek, és a helyszínen lévő töltések kizárhatók legyenek,
• a geológiai viszonyok tanulmányozásának mélysége közvetlenül függ attól a terheléstől, amelyet az épület alapjainak kell majd elviselniük. Ennek eredményeként rendkívül fontosak az alapok méretei, vagy azok további megerősítési követelményei is.